|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A tanya a Homokhátság Gerje-Perje síkján, a homok és a feketeföld találkozásánál terül el, Törtel község délkeleti részén. A szántók zömmel mészben gazdag homoktalajok, de réti és szikes talajok is tarkítják, 2-10 aranykoronásak. 17 ha saját és 39 ha bérelt földet művelnek, ebből 21 ha szántó és 25 ha gyep művelésű. Az állatlétszám a következőképpen alakul: 24 db fejőstehén, 14 db vemhes és növendéküsző, 6 db hízómarha (bika), 20 db juh, 5 db sertés, 50 db vízi szárnyas, 125 db baromfi. A terület 2002-től átállás alatti táblákkal ökológiai gazdálkodásra lett bejelentve.
A homoki gyepek szárazak, aszályosak, de a mélyebb fekvésű területeken mozaikosan az üde, nedves rétek is megtalálhatók. A csapadék évek óta elkerüli a tanya környékét, a vegetációs időszakban nem éri el, vagy alig haladja meg a 200 mm-t, viszont a kora tavaszi, nyári szélviharok gyakori vendégek.
A tanyai gazdaságot 1992 óta működteti Nagy István, mint egyéni vállalkozó. Gazdálkodási területe Natura 2000 területek közvetlen szomszédságában, de nem Natura 2000 területen található.
A területen, kihasználva adottságait, tanösvény és bemutató üzem működik.
Tevékenységi területét tekintve a Banya-Tanya elnevezésű logó alatt állattartással és vadon termő gyógynövények begyűjtésével, szárításával, csomagolásával foglalkozik. Gazdálkodásának alapja a tehenészet és biotej-termelés, valamint ehhez kapcsolódó bio-tejtermékek előállítása (natúr sajt, tejföl, túró). Biokontroll tanúsítvánnyal rendelkező ?vadontermő növény gyűjtői? tevékenysége keretében 24 féle gyógynövénnyel foglalkozik, ezeket kézzel gyűjti be és csomagolja. E tekintetben egy bio-brand márkajelzés használata is felmerült már. A terület jelenleg nem védett, és nem Natura 2000, bár Natura 2000 területek közvetlen szomszédságában található. A jelenlegi tervezési folyamatnak megfelelően 2009-től a terület Gerje-Perje sík néven az ÉTT (érzékeny természeti területek) közé kerül; egy esetleges ?ÉTT-címke? használata a tudatos fogyasztó számára többlet értéket jelenthetne a termékválasztás során.
A tulajdonos agrármérnökként és takarmánygazdálkodási szakmérnökként tanyáján az elmúlt évtizedben egy olyan gazdálkodási formát alakított ki, mely alkalmazkodik a tájegység természeti adottságaihoz, környezet-, táj- és állatbarát központú, ugyanakkor képes az önfenntartásra, a változó gazdasági környezet kihívásainak való megfelelésre.
2003-ban pár lelkes helybéli és Nagy István kezdeményezésére megalakították egy helyi egyesületet. Az egyesület célja a falusi és agroturizmus megvalósítása és ehhez kapcsolódva a szakmai felkészítés szervezése, információ átadása a leendő vendégeknek a híradástechnika által és promóciós anyagok terjesztésével; a falusi és agroturizmussal foglalkozó személyek tevékenységének támogatása, információk keresése és átadása, mint pl.: pályázatok, pályázati lehetőségek; kapcsolattartás országos, megyei és kistérségi szervezetekkel és természetesen a helyi önkormányzattal; tanyás településeken az infrastruktúra fejlesztése és annak megpályázása. Az elképzelt turisztikai termékek között szerepel kirándulások szervezése, természetjárás, néphagyományőrzés, oktatási turizmus, kerékpártúrák, gasztronómiai turizmus, lovaglás, wellness-turizmus.
A tanya fejlesztési elképzelései kis lépésekből állnak, fokozatosak, az adottságoknak és a fent említett gazdálkodási környezetnek megfelelően: falusi turizmus a tanösvényhez, bemutató gazdasághoz köthetően, gyepterületek növelése, vizes élőhelyek kialakítása, szélkerék felújítás, gyógynövény feldolgozás infrastruktúrájának fejlesztése, tejfeldolgozás fejlesztése, tejértékesítés fejlesztése, együttműködés e helybéli gazdálkodókkal értékesítésben, turizmusfejlesztésben, marketing.
Prof. dr. Festetics Antal