|
|
|
|
|
|
|
|
|
az Európai Unió
támogatásával
Magyar
Madártani és
Természetvédelmi
Egyesület
Esettanulmány
Tolnai István, egyéni vállalkozó a Balatontól nyugatra, a Keszthelyi-hegység és a Zala völgye között elhelyezkedő, apró településekkel jellemezhető kistérségben, a mindössze 26 lelket számláló Zalaköveskúton él, és a környező területeken gazdálkodik.
A terület nem védett, de két Natura 2000 terület (Keszthelyi-hegység és Alsó Zala-völgy különleges természetmegőrzési területek) között, azoktól néhány kilométer távolságban helyezkedik el. A település határában található nedvesebb rétek egyikén, ex lege védelmet élvező lápterület található. A vállalkozásnak Zalaköveskúton kívül a közeli településeken, így Karmacson, Nemesbükön, Vindornyafokon vannak területei, összesen kb. 100 hektáron. Ebből kb. 30 hektár szántóterület, ehhez még kb. 10 hektár szántót bérel; a többi terület nádas, gyep, illetve erdő besorolású. Az állatállomány 40 számosállatnak megfelelő, ezek jelentős része őshonos hazai fajtákból kerül ki, de tart néhány egzotikus fajtát is.
Természeti környezet leírása
Tolnai István a Balatontól nyugatra, a Keszthelyi-hegység és a Zala völgye között elhelyezkedő, apró településekkel jellemezhető kistérségben, a mindössze 26 lelket számláló Zalaköveskúton él, és a környező területeken gazdálkodik. A terület nem védett, de két Natura 2000 terület (Keszthelyi-hegység és Alsó Zala-völgy különleges természetmegőrzési területek) között, azoktól néhány kilométer távolságban helyezkedik el. A település határában található nedvesebb rétek egyikén, ex lege védelmet élvező lápterület található. A vállalkozásnak Zalaköveskúton kívül a közeli településeken, így Karmacson, Nemesbükön, Vindornyafokon vannak területei, összesen kb. 100 hektáron. Ebből kb. 30 hektár szántóterület, ehhez még kb. 10 hektár szántót bérel; a többi terület nádas, gyep, illetve erdő besorolású.
Gazdasági környezet
A vállalkozás 1989-ben alakult, eleinte fakitermeléssel foglalkozott, majd a profil később bővült, növénytermesztéssel- és kereskedelemmel (gabona, főként vetőmagnak: búza, napraforgó, kukorica) a földkárpótlás keretében szerzett földeken, állattartással. Jelenleg Tolnai István alapvetően mezőgazdasági szolgáltatásokat végez fia, Ifj. Tolnai István, őstermelő számára. A termelés alapvetően gesztorcégeken keresztül zajlik. A településen csupán ez a két cég gazdálkodik, az hogy a településen van ilyen tevékenység, ebből származó adóbevétel, az ő működésüknek köszönhető. Az állatállomány 40 számosállatnak megfelelő, ezek jelentős része őshonos hazai fajtákból kerül ki, de tart néhány egzotikus fajtát is.
Fejlesztési koncepció
Natura 2000 témában általában elégtelennek tartja az érintettek tájékoztatását, viszont ugyanígy problémának érzi, hogy a gazdálkodók, földtulajdonosok sem keresik az információt, nem járnak utána, csak várják, hogy eljussanak hozzájuk a hírek.
Az országos védelem alatt álló ex lege lápterületre vonatkozó szabályokról senki nem tájékoztatta, a Földhivatalban értesült véletlenül. A védelem miatt - úgy érzi - anyagi kár érte, amelynek nincs megfelelő kompenzációja. A területen a Földhivatal a gyep kezelésére, kaszálásra kötelezte, amelynek elmulasztása büntetést vont volna maga után. A kötelezettségnek eleget tett, ezt követően azonban a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságtól érkezett egy értesítés, hogy mivel a kaszálással megsemmisítette a védett területen található élővilágot, büntetést kell fizetnie. Itt tehát két hatóság egymással ütköző rendelkezéseiről volt szó, ugyanakkor neki kellett utánajárnia, háromszor kellett egy-egy napra elutaznia ügyet intézni, hogy egyik hivatal se büntesse meg.
Az Erdőfelügyelet (Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Zala Megyei Erdészeti Igazgatóságának Erdőfelügyeleti és Hatósági Osztálya) utasította a Földhivatalt, hogy a legelőiből bizonyos bokros részeket minősítsen erdőnek - miközben ezek megítélése szerint nem erdőterületek, hanem csalitos, cserjés részek. Egy-egy helyrajzi számon ez több területet érintett. A Földhivatal ezt a gazdálkodó megkérdezése nélkül megtette, összesen 25 helyrajzi számán történt ilyen átminősítés. A gazdálkodó tiltakozására a Földhivatal azt javasolta, fellebbezze meg az átminősítést, ennek viszont magas költségei vannak: a területeket ez esetben pontosan ki kell méretni, ennek a költsége kb. 70 ezer forint, a visszaminősítés költsége pedig 417 ezer forint/hektár lenne. Büntetést kapott továbbá, amiért az erdőnek átminősített csalitos, cserjés területeket nem alakította át erdővé. Jelenlegi gazdálkodási területét azonban nem akarja szűkíteni, nem összeegyeztethető egy rentábilis gazdálkodással az, ha mindent erdővé alakít.
A tervezett fejlesztések ökoturisztikai, falusi turizmus jellegűek.
Oldaltérkép
Támogatók, szakmai partnerek
Prof. dr. Festetics Antal